Fasza, milyen nap is van ma?
Ha úgy nézzük péntek, ha ragaszkodunk az órához akkor szombat. Nekem nincs kifogásom a péntek ellen. Mit is csináltam ma? Ja igen! Elmentem vásárolni. Auschan. Egy igazán derüs reggellel kezdődött a nap és úgy is folytatódott. A szokásos késésem, szokásos módon nem zavarta meg ezt a derűt. Megérkeztem a bevásárlóközpontba és mire kijöttem egy full idegbeteg lett belőlem. Ezt sajnos minden vásárlás alkalmával eljátszom. Egyszerűen hihetetlen mennyire utálom az embereket ilyenkor. Mint a Sp-be amikor Cartmen Lee tábornokká válik és levelet küld stan és kyle-nak hogy annyira de annyira utálja őket stb. Na pont annyira én is.
Mi a problémám? Hát a következő az emberek a vásárláskor tökéletesen kivetköznek magukból ( és ez még a jobb eset mert mivan ha mindig ilyenek?!). Figyelmetlenek, tolakodóak és sorolhatnám. Én mindig direkt úgy állok oda egy ponchoz hogy jobbra és balra egy egy méterre tőlem UGYANAZ a termék legyen. Így ha valaki szeretne vásárolni belőle nyugodtan megteheti anélkül hogy ÉN feltartóztatnám ebben. DE NEM, nekik ez nem elég ők bele akarnak mászni a pofádba és onnan venni egy szájbavert kiflit.
És nem kell összefogdosni a gyümölcsöt sem kedves öregasszonyok. Bár aki előttem szemlátomást összefogdosta az egy 40-es egyértelműen festett szőke túlsúlyos trampli volt. Nem bánom hogy bevágott elém. Télleg nem. De a szemével válogasson ne a kezével. Felháborodásomat úgy próbáltam jelezni neki hogy JÓ HANGOSAN és nem kevésbé agresszívan ráztam meg a kezemben lévő összeragadt műanyag zacskót csak, hogy szétváljon végre. A hanghatás nem hatotta meg. Na mindegy az egész zöldség gyümölcs és péksütemény részleg egy nagy rakás... nos tudjátok mi. És sajnos az emberek teszik ilyenné. Ahogy méregettem őket a tömegben...nem is tudom minek tűntek de semmiképp sem Eu polgárnak. Egészen ŐSZÍNTÉN arra gondoltam, hogy ezek az emberek pontosan azt érdemlik amiben élnek, és ezt érthetjük a gazdasági szempontokra is.
